Néha úgy lennék pillangó! Csak gondolnék egyet, kinyitnám a szárnyaimat, és elrepülnék. Bárhova, fel a magasba, széllel szemben vagy épp a széllel kegyesen, hagynám, hadd repítsen. Biztosan sokan vannak úgy, mint én: néha egy másik életről fantáziálok, néha máshol másvalaki lennék. Nem azért, mert nem szeretem az életem, hanem csak azért, mert egyszerre vagyok vad és szelíd, egyszerre él bennem a kalandornő és a gondoskodó anya.
Az idő kincs. Egymás ideje legalább akkora mint az, amit magunkra szánunk. Így kezdi ahogy belibben, légies könnyedséggel. Hajdú Orsolya, drámapedagógus, művészetterapeutával beszélgetek újrakezdésről, újratervezésről, egy másik valóságról, ahová szabad a bejárás, ahol az idő – ha számít is –
megáll egy pillanatra, majd azt kérdezi “Hol vagy? Merre tartasz? Hová rohantál eddig?”
Farkasné Kéri Mann Rózsa gyógynövényes gyógymasszőr, kétszeres nagymama és sokak által szeretett gyógyító enged közelebb minket szenvedélyéhez, Bajon a saját gyógynövényes kertjében, ahol 96 féle gyógynövényt sikerült meghonosítania…
Megtapasztaltam: kell az önkontroll. Sokáig hittem, ha színpadra állok, legalább arra az időre, le kell tudnom tenni a fájdalmam.
Nem engedem, hogy a nők bántsák magukat. Hogy elmondják miért nem szépek, miért nem értékesek és miért nem szerethetőek. A nők többsége bántja magát, mint ahogyan egykor én is tettem.
Volt egyszer egy életem, egy ma már nem létező Jugoszláviában, annak egy meghitt, kedves, egyszerű kis falujában, Csantavéren, ahol megtanultam: nincs fontosabb a szabadságnál.
Volt bennünk valami egyforma. Gyakran mondtad: „Mintha édesanyámat látnám benned.” A nagymamát, aki nyolc gyermeket szült, akik közül kettőt korán elveszített. Igazi tyúkanyó típus volt, aki mellé jó volt odabújni. Az a fajta béke áradt belőle, amikor egy ember már képes lemondani bármiről, aki már nem fél, aki már csak, és kizárólag önmagát adhatja.
Szeretném, hogy a végső elszámolásnál, helyesen tudjak válaszolni… mert hiszem, hogy a kérdés nem az lesz, hogy mit kaptál, miket szereztél, hanem hogy mit adtál, és amit te kaptál, azt miként használtad, és tovább adtad-e? Abból tudsz csak adni, amiből neked is van… Egy zenész, akiből árad a jóság és a béke, akiről sehol máshol nem lehet olvasni ilyen közelről… Három gyerekes édesapa, férj, barát, csapatjátékos, tanár és ráadásul Kossuth és Liszt Ferenc-díjas klarinétos, szaxofonos… Borbély Mihály meséli el történetét.