Ma Toldi István egy délvidéki magyarlakta faluban él, Kupuszinán, egy olyan közegben, ahol az elmúlt évtizedekben előfordult hirtelen jött gazdagság, majd mindent elsöprő infláció. Voltak háborús idők, amikor hosszú heteken át a felettük zúgó repülőgépeket hallották, és volt béke, amikor mindenki végezte a dolgát: a földet művelte. Egy hely, ahol mindig újra kellett tervezni a fennmaradáshoz, és ahol csak egyetlen biztos pont van az életben, a falu, ahová mindig visszatérhetsz. Ha elképzelek egy mesemondót, éppen ilyen ember áll előttem: kicsit köpcös, a hangja mély és dallamos, tájszólással beszél, és amikor felhangzik az “Egyszer volt, hol nem volt…”, arca átszellemül, és ő maga is a mese szereplője lesz. Toldi István, a kupuszini mesemondó története…