Tizenhárom évesen csontrákot diagnosztizáltak nála, aminek következtében “leválasztotta” magát a testéről, azt képzelve, hogy nem is az övé, hogy ez a betegség nem az ő testét emészti. Majd évtizedekkel később, a Via Etnán sétálva hazafelé végre érezte, hogy élni és nőnek lenni jó. Az idén megjelent Az átlátszó nő című novelláskötetének történeteiben benne van mindaz a megélt, hárított, bevallott, eltaszított érzés, amin keresztülment ő, és a környezetében élő összes meghatározó nő. Végtelen számú érzés kavarog a lapok oldalán, ami miatt nemcsak letehetetlen olvasmány, hanem egy olyan kötet, amiben mindannyian megtaláljuk önmagunkat.  Ughy Szabina író, szerkesztő, irodalomterapeuta enged közelebb minket önmagához.